CMR egyezmény kiegészítése

A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezményt (CMR) kiegészítő jegyzőkönyv

A Jegyzőkönyv részes felei, akik felei a Genfben, 1956. május 19-én kelt, a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezménynek (CMR), megállapodtak a következőkben:

1. cikk

A Jegyzőkönyvben az "Egyezmény" a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezményt (CMR) jelenti.

2. cikk

Az Egyezmény 23. cikke a következőképpen módosul:

(1) A 3. bekezdés helyére a következő szöveg kerül:
"A kártérítés azonban nem lehet több mint a hiányzó bruttó súly minden kilogrammja után 8.33 elszámolási egység. "

(2) Ez a cikk a következő 7., 8. és 9. bekezdésekkel egészül ki:
"7. Az Egyezményben említett elszámolási egység a Nemzetközi Valutaalap meghatározása szerinti különleges lehívási jog. A jelen cikk 3. bekezdésében említett összeget át kell váltani az esetben eljáró bíróság szerinti állam nemzeti valutájára, az adott valuta végzés napján vagy a felek közötti megállapodás szerinti napon érvényes értéke alapján. Azoknál az államoknál, melyek a Nemzetközi Valutaalap tagjai, a nemzeti valuta értékét a különleges lehívási jog szempontjából a Nemzetközi Valutaalap által műveleteinél és ügyleteinél alkalmazott, adott időpontban hatályban lévő értékelési módszerrel kell kiszámítani. Azoknál az államoknál, melyek nem tagjai a Nemzetközi Valutaalapnak, az adott állam által meghatározott módon kell kiszámítani a nemzeti valuta értékét a különleges lehívási jog szempontjából.

8. Mindazonáltal, amennyiben egy állam nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, és jogszabályai nem engedik meg a jelen cikk 7. bekezdésében foglaltak alkalmazását, a CMR Egyezmény Jegyzőkönyve ratifikálása vagy a Jegyzőkönyvhöz csatlakozás időpontjában az állam kijelentheti, hogy a jelen cikk 3. bekezdésében szabályozott kártérítési kötelezettség az állam területén 25 pénzegység. Az ebben a bekezdésben említett pénzegység 10/31 g súlyú 0,900 finomságú aranynak felel meg. Az ebben a bekezdésben meghatározott összeg nemzeti valutára történő átváltása az érintett állam jogszabályai szerint történik.

9. A jelen cikk 7. bekezdése utolsó mondatában említett számítást, illetve a jelen cikk 8. bekezdésében említett átváltást úgy kell elvégezni, hogy a jelen cikk 3. bekezdésében szereplő összeg állam nemzeti valutájában kifejezett összegének a reálértéke, amennyire csak lehet, ugyanaz legyen, mint a 3. bekezdésben elszámolási egységben kifejezett összegé. A CMR Egyezmény Jegyzőkönyve 3. cikkében említett okiratok letétbe helyezésének időpontjában, illetve az azokban bekövetkező változás esetén az államoknak tájékoztatniuk kell az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát a jelen cikk 7. bekezdése szerinti számítási módról, illetve a jelen cikk 8. bekezdésében szereplő átváltás eredményéről."
Záró rendelkezések

3. cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll azon Államok számára, amelyek aláírták az Egyezményt, vagy csatlakoztak hozzá, és amelyek tagjai az Európai Gazdasági Bizottságnak, vagy amelyek e Bizottság hatásköri szabályzatának 8. szakasza értelmében a Bizottságban tanácskozó joggal vesznek részt.

2. A Jegyzőkönyvhöz a jelen cikk 1. bekezdésében említett bármely állam csatlakozhat, amennyiben az Egyezményben szereplő felek közé tartozik.

3. Azok az államok, amelyek az Európai Gazdasági Bizottság hatásköri szabályzata 11. szakaszának megfelelően a Bizottság egyes munkabizottságaiban részt vehetnek, és csatlakoztak az Egyezményhez, a Jegyzőkönyv életbelépése után - csatlakozással - szerződő féllé válhatnak.

4. A jelen Jegyzőkönyv, Genfben, 1978. szeptember l-jétől 1979. augusztus 31-ig bezárólag áll nyitva aláírásra. Ezen időpont után a Jegyzőkönyvhöz csatlakozni lehet.

5. A jelen Jegyzőkönyvet ratifikálni kell, azt követően, hogy az érdekelt állam ratifikálta az Egyezményt, vagy csatlakozott az Egyezményhez.

6. A ratifikálás vagy csatlakozás úgy történik, hogy az állam letétbe helyezi az arról szóló okiratot az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál.

7. A jelen Jegyzőkönyv minden szerződő félre vonatkozó módosításának hatálybalépését követően vagy a minden szerződő félre vonatkozó módosítás hatálybalépéséhez szükséges összes intézkedés megtételét követően letétbe helyezett csatlakozási vagy ratifikálásról szóló okiratot a módosított Jegyzőkönyvre vonatkozónak kell tekinteni.

4. cikk

1. Ez a Jegyzőkönyv azt a napot követő kilencvenedik napon lép életbe, amikor a Jegyzőkönyv 3. cikke 1. és 2. bekezdéseiben említettek közül legalább öt állam letétbe helyezte a ratifikálásról, illetve a csatlakozásról szóló okiratát.

2. Minden olyan állam tekintetében, amely azt követően ratifikálja a Jegyzőkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, amikor az öt állam a ratifikálásról, illetve a csatlakozásról szóló okiratokat letétbe helyezte, a jelen Jegyzőkönyv az illető ország ratifikálásról vagy csatlakozásáról szóló okiratának letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

5. cikk

1. Bármely szerződő fél jogosult a jelen Jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítésben felmondani.

2. A felmondás tizenkét hónappal azon időpont után válik hatályossá, amikor a Főtitkár a vonatkozó értesítést megkapta.

3. Attól a pillanattól fogva, hogy egy szerződő fél már nem az Egyezményben szereplő fél, a Jegyzőkönyvben szereplő felek közé sem tartozik.

6. cikk

Ha a Jegyzőkönyv életbelépése után a szerződő felek száma - felmondások következtében - ötnél kevesebbre csökken, a Jegyzőkönyv azon a napon hatályát veszti, amikor a felmondások közül az utolsó hatályossá válik. Szintén hatályát veszti azon a napon, amikor az Egyezmény hatályát veszti.

7. cikk

1. Bármely állam a ratifikálásról vagy csatlakozásról szóló okiratának letétbe helyezésekor vagy más későbbi időpontban az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett bejelentésben közölheti, hogy a jelen Jegyzőkönyv hatálya mindazokra a területekre, vagy azoknak egy részére kiterjed, amelyeket az illető állam nemzetközi síkon képvisel, és amelyekre vonatkozóan az Egyezmény 46. cikke szerinti nyilatkozatot tett. A jelen Jegyzőkönyv az értesítésben említett területekre vagy területrészekre attól a naptól számított kilencvenedik napon válik alkalmazhatóvá, amikor a Főtitkár ezt az értesítést megkapta, illetőleg - ha ezen a napon a jelen Jegyzőkönyv még nem lépett hatályba - a Jegyzőkönyv hatálybalépésének napján.

2. Minden olyan állam, amely az előbbi bekezdésnek megfelelően olyan nyilatkozatot tett, amelynek folytán a jelen Jegyzőkönyv hatálya az általa nemzetközi síkon képviselt valamely területre kiterjed, a jelen Jegyzőkönyvet a fenti 5. cikk rendelkezéseivel összhangban az említett területre vonatkozóan felmondhatja.

8. cikk

Minden olyan vitát, amely a Jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több szerződő fél között keletkezett, és amelyet a felek tárgyalás útján vagy más módon nem tudtak rendezni, bármely érdekelt szerződő fél kívánságára döntésre a Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.

9. cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv aláírása, ratifikálása vagy ahhoz történő csatlakozása alkalmával bármely szerződő fél kijelentheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítésben, hogy a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkét nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A 8. cikk rendelkezései a többi szerződő felet sem kötik azzal a szerződő féllel szemben, amely az említett fenntartással élt.

2. Minden szerződő fél, amely a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott kijelentést tette, azt az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárhoz címzett értesítés útján bármikor visszavonhatja.

3. A jelen Jegyzőkönyvvel szemben semmiféle más fenntartás nem fogadható el.

10. cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv három éven át történő hatályban létét követően, az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítés útján bármely szerződő fél kérheti a jelen Jegyzőkönyv felülvizsgálása céljából értekezlet összehívását. A Főtitkár erről a kérelemről mindegyik szerződő felet értesíti, és ha az általa küldött értesítés keltétől számított négy hónapon belül a szerződő felek legalább egynegyede közli, hogy ehhez a kérelemhez hozzájárul, összehívja a felülvizsgálásra irányuló értekezletet.

2. Ha az előző pont értelmében az értekezletet összehívják, a Főtitkár erről mindegyik szerződő felet tájékoztatja, és felkéri őket, hogy három hónapon belül terjesszék elő azokat a javaslatokat, amelyeknek az értekezleten való megvizsgálását kívánatosnak tartják. A Főtitkár legalább három hónappal az értekezlet előtt közli a szerződő felekkel az értekezlet ideiglenes napirendjét, valamint ezeknek a javaslatoknak a szövegét.

3. A Főtitkár a jelen cikknek megfelelően összehívott minden értekezletre meghívja a 3. cikk 1. és 2. bekezdésében jelzett államokat, valamint azokat, amelyek a jelen Jegyzőkönyv 3. cikke 3. bekezdése alkalmazása folytán váltak szerződő felekké.

11. cikk

A 10. cikkben előírt értesítéseken kívül az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkára értesíti a jelen Jegyzőkönyv 3. cikkének 1. és 2. bekezdésében említett államokat és azokat, amelyek a jelen Jegyzőkönyv 3. cikke 3. bekezdése alkalmazása során váltak szerződő felekké:

a) a 3. cikk értelmében történt ratifikációkról és csatlakozásokról;
b) arról az időpontról, amikor a jelen Jegyzőkönyv a 4. cikknek megfelelően hatályba lép;
c) a 2. cikk (2) bekezdése értelmében bejelentett közlésekről;
d) az 5. cikk szerinti felmondásokról;
e) a jelen Jegyzőkönyv érvényének a 6. cikk szerint történő megszűnéséről;
f) a 7. cikknek megfelelően kapott értesítésekről;
g) a 9. cikk 1. és 2. bekezdése alapján kapott nyilatkozatokról és értesítésekről.

12. cikk

A jelen Jegyzőkönyv eredeti példányát 1979. augusztus 31-e után letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál, aki az eredetiről készített hitelesített másolatokat megküldi a jelen Jegyzőkönyv 3. cikkének 1., 2. és a 3. bekezdésében említett valamennyi államnak."

3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A törvény végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik